A keresés eredménye

Zsoltárok 139

Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem.
 
Tudod, ha leülök vagy ha felállok,
messziről is észreveszed szándékomat.
 
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet,
gondod van minden utamra.
 
Még nyelvemen sincs a szó,
te már pontosan tudod, Uram.
 
Minden oldalról körülfogtál,
kezedet rajtam tartod.
 
Csodálatos nekem ez a tudás,
igen magas, nem tudom felfogni.
 
Hova menjek lelked elől?
Orcád elől hova fussak?
 
Ha a mennybe szállnék, ott vagy,
ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
 
Ha a hajnal szárnyaira kelnék,
és a tenger túlsó végén laknék,
 
kezed ott is elérne,
jobbod megragadna engem.
 
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség,
és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
 
a sötétség nem lenne elég sötét neked,
az éjszaka világos lenne, mint a nappal,
a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
 
Te alkottad veséimet,
te formáltál anyám méhében.
 
Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy